Magasak az elvárásaink a véleményvezérekkel szemben
Ma Magyarországon a Facebookon (63%) és YouTube-on (47%) követjük leginkább az influenszereket, ettől lemaradva, de még érzékelhető az Instagram, valamint a TikTok használata is. Emellett a hagyományos televíziós jelenlét még mindig jelentős, a megkérdezettek közel harmada kíséri itt figyelemmel kedvenceit. A Hitel Monitor friss felmérése szerint az influenszerekről alkotott képünket a hitelesség, személyiség, tartalom és az ismertség befolyásolja. Többségünk (65%) leginkább a hitelességhez kötődő értékeket tartja igazán fontosnak: hitelesek legyenek abban, amit közvetítenek (82%), elvárjuk tőlük, hogy mutassanak jó példát, és érjenek el valamilyen sikert az életben (80%). Személyiség terén feltételnek szabjuk, hogy jól, meggyőzően kommunikáljanak (83%). Szeretjük, ha a véleményvezérek tájékozottak, műveltek (78%), és az is egy alapvetés, hogy figyeljenek a megjelenésre (75%). A tartalom kapcsán fontos, hogy minőségi anyagot osszanak meg (80%) és hogy javaslataik a gyakorlatban is beváljanak (83%). Az ismertség is erős szempont, lényegesnek tartjuk, hogy sokan ismerjék, akit követünk (63%). Azt azonban nem várjuk el, hogy a véleményvezérek élete izgalmas vagy rendkívüli legyen, a többség (67%) inkább annak örül, ha az életük hasonlít az átlagemberére.
A gyanakvás ellenére hisznek a posztoknak
Magas azok aránya (79%), akik attól tartanak, hogy nem valós képet mutatnak a véleményvezérek, így rossz hatással lehetnek a fiatalokra, gyerekekre. A válaszadók háromnegyede (74%) szerint nem magukat mutatják, hanem színesebb képet festenek a valóságosnál, illetve a saját véleményük helyett a szponzorokét közvetítik (75%). Az ellenük érzett bizalmatlanság ellenére úgy tűnik, hogy a követők feltöltődnek, inspirálódnak és tanulnak az influenszereket nézve, hallgatva. Ennek oka az lehet, hogy hisznek abban, hogy ők valódi tudással, tapasztalattal rendelkeznek (67%). Sőt, a magyarok ötöde hisz azokban a termékekben vagy szolgáltatásokban, amit a véleményvezérek ajánlanak. Itt jön képbe az a statisztika is, miszerint a véleményvezérekben megbízó közönség úgy véli, hogy a véleményvezérek abban is segítenek nekik, hogy ne dőljenek be a reklámoknak (70%).
Sokunknak adnak erőt az influenszerek
A többség azért követ másokat, mert jó átélni, hogy problémáival és kérdéseivel nincs egyedül és többet tud meg az őt érdeklő témákról (65%), valamint erőt meríthet a változtatáshoz (51%). Sokan pedig iránymutatást kapnak tőlük egy számukra ismeretlen területen (60%). Azért is figyelik az életüket, hogy ötleteket, információkat gyűjtsenek (56%), hogy kikapcsolódjanak (45%) és nem elhanyagolható az sem, hogy általuk olyan dolgok kipróbálásába is beleláthatnak, amikre a követők csak vágynak (30%). A pénzügyek (27%), egészség, életmód (23%), technológia (21%)azok a témák, amikben a véleményvezér szava kiemelten releváns, míg a kikapcsolódás, sport, divat, hobbi esetében kevésbé. Más a lista ott, ahol a válaszadóknak van kedvenc véleményvezére: gasztronómia, divat, technológia, hobbi, párkapcsolatok. Feltehetőleg ez azért van így, mert ezekben a témakörökben több az aktív véleményvezér, akinek a „személyi kultusza” is szerepet játszik az adott téma népszerűségében. Az érzelmi hatásokat tekintve a megerősítés (66%), a megnyugtatás (57%) és a feltöltődés (53%) a leggyakoribb érzések, amiket az emberek átélnek, amikor ismert embereket követnek.
Koronavírus járvány vs. influenszerek
Úgy hihetjük, hogy a korlátozások, bezárások miatti több otthonlét, több tartalomfogyasztást feltételez. De igazán komoly hatásról a járvány alatt nem beszélhetünk. A koronavírus időszaka nem hatott jelentősen a véleményvezérekre szentelt figyelemre, a többség nem tapasztalt változást (53%).
