A bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggő információk

Tekintettel arra, hogy a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban mint „Magáncsőd törvény”) bevezette Magyarországon a magáncsőd intézményét, a Cofidis Magyarországi Fióktelepe (1134 Budapest, Váci út 23-27., a továbbiakban mint „Cofidis”) az alábbiak szerint tesz eleget a természetes személyek bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásában a résztvevők közötti kapcsolattartásról, valamint a főhitelező feladatairól szóló 16/2015. (VIII. 28.) IM rendeletben foglalt tájékoztatási és közzétételi kötelezettségeinek.

A Cofidis kizárólag azon jelzálogjoggal biztosított hitelszerződések esetében minősülhet főhitelezőnek, amelyek engedményezés keretében 2011. december 1. napjával kerültek át a HSBC Credit Zrt-től a Cofidishez. Ha az adós lakóingatlanát valamely hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás jelzáloga terheli, vagy az adós a lakhatását biztosító ingatlanra pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor az adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló eljárást köteles kezdeményezni a jelzálogjogosult, vagy lízingbe adó pénzügyi intézménynél, illetve az adós lakóhelye szerint illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnál.

A Cofidis az alábbiakról tájékoztatja tisztelt ügyfeleit a bíróságon kívüli adósságrendezéssel kapcsolatban.

1.A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás általános tudnivalói

Mi az az adósságrendezési eljárás?

A bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás (a továbbiakban együtt: adósságrendezési eljárás) célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon.

Az adósságrendezési eljárás

az adós, adóstárs és a hitelezők kölcsönös együttműködésén alapul,
az adósságok koordinált kifizetése érdekében a hitelezők méltányos érdekei szerinti feltételeket biztosítja,
az adós törlesztési képességét erősíti,
az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő aktív korú közeli hozzátartozók lakhatásához és létfenntartási költségeihez igazodó vagyonértékesítési, jövedelem- és vagyonfelosztási szabályokat, törlesztési ütemezést valósít meg, valamint
a jogszabályi feltételeket teljesítő, valamint az adósságrendezésre vonatkozó szabályokat tiszteletben tartó, jóhiszeműen eljáró adósok számára - a tartozásaik elvárt mértékű teljesítését követően - a még fennmaradó adósságok megfizetése alól végleges mentesítést ad.

Az adósságrendezési eljárás két szakaszból:

bírósági és
bíróságon kívüli szakaszból áll.

Ha az adós, adóstárs vagy a zálogkötelezett lakóingatlanán Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézmény mint főhitelező jelzálogjoggal rendelkezik, vagy az adós, adóstárs vagy közeli hozzátartozójuk lakhatását biztosító ingatlanra pénzügyi lízingszerződést kötött, az adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló megállapodást köteles a jelzálogjogosult, illetve a pénzügyi lízing jogosult pénzügyi intézménynél kezdeményezni, illetve az adós lakóhelye szerint illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnál kezdeményezni. Bírósági adósságrendezési eljárás iránti kérelmet ennek eredménytelensége esetén lehet előterjeszteni.

A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során a főhitelező koordinálásával és közreműködésével történik meg az eljárás feltételeinek megvizsgálása, a főhitelező látja el az adós és a hitelezők között az adósságrendezésre vonatkozó polgári jogi megállapodás előkészítésével és megkötésével összefüggő feladatokat, továbbá a megkötött megállapodást az ARE nyilvántartásba történő bejegyzés céljából megküldi a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak.

Az adósságrendezési megállapodás akkor jön létre, ha annak szövegére valamennyi érintett hitelező és az adós, adóstárs, valamint az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett alakilag érvényes elfogadó nyilatkozatot tett és azt visszaküldte a főhitelezőnek és az adósnak, adóstársnak. Az adósságrendezési megállapodás létrejöttének napja az utolsó elfogadó nyilatkozat főhitelező általi kézhezvételének napja.

A bírósági adósságrendezési eljárásra akkor kerül sor, ha

a bíróságon kívüli adósságrendezés keretében nem jön létre az adós/adóstárs és a hitelezők között megállapodás
ha a főhitelező nem vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezést,
ha nincs főhitelező.

Az eljárásra az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

A bíróság a bírósági adósságrendezést akkor rendeli el, ha az erre irányuló kérelmet nem kellett hivatalból elutasítani vagy a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bírósághoz áttenni, továbbá felhívás alapján az illeték megfizetésre került. A bírósági adósságrendezési eljárás polgári nemperes eljárás. A bírósági adósságrendezést a bíróság végzéssel rendeli el, ettől kezdve az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll. Az adós, adóstárs az eljárás időtartama alatt rendelkezésre tartja az eljárásba bevont vagyonát, bevételeit. Az adós és adóstárs a bírósággal, a hitelezőkkel, és a családi vagyonfelügyelővel együttműködésre köteles, továbbá vagyonát, bevételeit csak a törvény szerinti jogi korlátozások között kezelheti, és köteles tűrni a családi vagyonfelügyelő ellenőrzési tevékenységét.

A bírósági adósságrendezési egyezségkötésre irányuló eljárás során az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelő szakmai segítségével - az adósságrendezés részletes feltételeit és a fizetőképességének tartós helyreállítását célzó megoldások elfogadtatása érdekében - a hitelezőivel történő egyezség megkötésére tesz kísérletet.

Az egyezségi javaslatot a családi vagyonfelügyelő terjeszti a bíróság elé. Az egyezség keretében az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés feltételeiről. Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá.

Ki jogosult a Magáncsőd törvény szerinti adósságrendezési eljárás kezdeményezésére?

2016. október 1-jétől adósságrendezés az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető:

ha az adósnak - önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt - összességében - kamattal, járulékokkal növelten egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 80 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van,
a tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonának 70%-át, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át,
a tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott,
a tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot,
a tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt,
a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze,
a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.

Adósságrendezési eljárás a következő körülmények valamelyike esetén kezdeményezhető:

fizetési késedelemre vagy nemteljesítésre hivatkozással a hitelezők egyike sem mondta még fel, illetve még nem tette lejárttá a hitelszerződést,
legalább egy hitelező a nemfizetés vagy fizetési késedelem miatt a szerződést már felmondta vagy lejárttá tette,
legalább egy hitelező a fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén már megindította a követelésérvényesítési eljárást (pl. szerződés felmondása, fizetési meghagyásos eljárás, per, a fizetés jogalapját és összegét megállapító közigazgatási határozat, zálogtárgy értékesítésének kezdeményezése, végrehajtási eljárás kezdeményezése),
a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése folyamatban van.

Az adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.

Nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást az adós, adóstárs, ha

az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az ő vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs érdekkörébe eső okból került sor bírósági adósságrendezés iránti kérelem jogerős elutasítására vagy bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, vagy
az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az érdekkörébe eső okból rá vonatkozóan vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstársra vonatkozóan a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése tényének az ARE nyilvántartásba történő jogerős bejegyzésére került sor, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatására a törvényben előírt együttműködési kötelezettség vagy a szabályok megszegése miatt nem került sor,
korábbi adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mellett egyéb kötelezettségvállalóként részt vett, és az adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési vagy helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ennek jogerős megállapításától számított tíz év leteltéig,
már van folyamatban belföldön vagy külföldön olyan más adósságrendezési eljárás, ahol adósként (adóstársként) vagy egyéb kötelezettként vesz részt, vagy a korábban lezárult külföldi adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési kötelezettségét még nem teljesítette vagy annak teljesítése alól a külföldi bíróság még nem mentesítette,
külföldön olyan vagyoni vagy pénzfizetésre irányuló igény érvényesítésére irányuló eljárás van folyamatban ellene vagy olyan jogerős határozatot hoztak vele szemben, amelyet Magyarországon el kell ismerni, és az adós vagy adóstárs nem jelölt meg belföldi lakóhellyel rendelkező kézbesítési megbízottat, vagy nem adott olyan írásbeli hozzájárulást, amely a külföldi hitelezőkkel és külföldi bíróságokkal történő kapcsolattartáshoz, illetve a külföldi eljárások adatainak beszerzéséhez szükséges,
korábban már volt olyan bíróságon kívül kötött adósságrendezési megállapodás vagy befejezetté nyilvánított bírósági adósságrendezési eljárás, amelyben
adósként, adóstársként,
az adósságrendezési megállapodásban, az egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettként

részt vett, és a megállapodás megkötésére, illetve a bírósági adósságrendezési eljárás egyezségkötés jóváhagyásával történő befejezetté nyilvánítására vagy a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére tíz éven belül került sor,

korábban már volt olyan adósságrendezési eljárás, amelyben adósként, adóstársként részt vett, de
- a mentesítését elrendelő határozatot a bíróság utóbb hatályon kívül helyezte, és a hatályon kívül helyező határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,
- a bíróság a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el, vagy
- a bíróság a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,
az adóstársak, illetve az egyéb kötelezettek között magánjogi jogviszonyból eredő követelés érvényesítése, vagy polgári jogi igény megtérítése iránt eljárás van folyamatban, legalább 500 000 forint összegű fizetési kötelezettség teljesítése érdekében,
az adós vagy adóstárs más országban magánszemélyek adósságrendezését vagy más, hasonló jogi hatásokkal járó bíróságon kívüli vagy bírósági eljárást kezdeményezett és azt még nem bírálták el,
az adós nem minősül belföldinek,
ha az adósnak, adóstársnak, egyéb kötelezettnek büntetőeljárásban meghozott határozat (ide nem értve a jogerős határozattal megítélt polgári jogi igényt) alapján fennálló pénzbüntetés, bűnügyi költség tartozása van vagy bűnügyi zárlatot rendeltek el a vagyonára, vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben,
szabálysértési eljárásban vagy közigazgatási eljárásban kiszabott, járulékaival együtt számított, 500 000 forintot meghaladó összegű bírságtartozása van vagy közjogi jogviszonyból eredő, lejárt esedékességű tartozása van, az alábbi kivételekkel:
- a) az adós köztartozása lakáshitel-tartozással, annak kamatával, járulékával, lakáscélú vagy otthonteremtési célú hitellel összefüggő állami kezesség beváltása miatt vagy állami lakáscélú támogatás, kamattámogatás visszafizettetésével összefüggésben keletkezett,
- b) az adós köztartozása a külön jogszabály szerinti diákhitel tartozás meg nem fizetése miatt keletkezett,
- c) az adós köztartozása jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási juttatás, állami, önkormányzati szociális, családtámogatási, fogyatékossági vagy rehabilitációs juttatás visszafizetése miatt keletkezett, és ennek összege – járulékaival együtt – nem haladja meg az 500 000 forintot,
- d) az adó- vagy más köztartozás vagy bírság megfizetésére vonatkozóan az adós – a végrehajtás elrendelését megelőzően vagy a végrehajtási eljárásban – legfeljebb egyéves időtartamra részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott, és a részletfizetés mértéke havonta nem haladja meg a 200 000 forintot.

Hol lehet kezdeményezni a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárást?

Ha az adós, adóstárs vagy a zálogkötelezett lakóingatlanán Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézmény mint főhitelező jelzálogjoggal rendelkezik, vagy az adós, adóstárs vagy közeli hozzátartozójuk lakhatását biztosító ingatlanra pénzügyi lízingszerződést kötött, az adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló megállapodást köteles a jelzálogjogosult, illetve a pénzügyi lízing jogosult pénzügyi intézménynél, illetve az adós lakóhelye szerint illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnál kezdeményezni. Bírósági adósságrendezési eljárás iránti kérelmet ennek eredménytelensége esetén lehet előterjeszteni.

Egyéb esetekben az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően a főhitelezőnél írásban, bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie. A bírósági adósságrendezési eljárásra akkor kerül sor, ha a főhitelező nem vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezést, vagy ha nincsen főhitelező.

Ki a főhitelező?

Főhitelező

a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás hitelező, akinek zálogjoga az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon vagy a zálogkötelezett ingatlanán az említett pénzügyi intézmények közül az első helyen - több ingatlan, azaz több elsőhelyi zálogjogosult esetén az, akinek zálogjoga korábbi időpontban került bejegyzésre - áll fenn, vagy
az adós (adóstárs) vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés jogosultja,

Milyen nyomtatványon lehet kezdeményezni a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárást?

A formanyomtatványok a kitöltési útmutatóval a Családi Csődvédelmi Szolgálat weblapjáról http://csodvedelem.gov.hu/nyomtatvanyok alatt, illetve a főhitelezők weblapjáról is letölthetőek.

Mi a költsége a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásnak?

A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás költsége: a minimális törlesztőrészlet összege a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7%-ának egytizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére, illetve a lízingdíjra számol el. A főhitelező a Magáncsőd törvényben meghatározott feladatai ellátásáért az adóstól és az adóstársaktól összesen 20 000 forint postai és távközlési költségátalányra jogosult.

További információk az adósságtörlesztési eljárással kapcsolatban:

http://csodvedelem.gov.hu/informaciok

2. Főhitelezői feladatokra kijelölt pénzügyi intézmény

Azon jelzálogjoggal biztosított hitelszerződések esetében, melyek engedményezés keretében, 2011. december 1. napjával kerültek át a HSBC Credit Zrt-től a Cofidishez, főhitelezői feladatait a Cofidis maga látja el.

A Cofidis teljes elnevezése Cofidis Magyarországi Fióktelepe

A Cofidis székhelye: 1134 Budapest, Váci út 23-27.; honlapja: www.cofidis.hu

A Cofidis Magyarországon a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozással nem rendelkezik.

3. Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapja

Az adósságrendezési eljárással kapcsolatos bővebb információt a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján talál: http://csodvedelem.gov.hu/

4. A bíróságon kívüli adósságrendezési ügyekre kijelölt ügyfélszolgálatot ellátó pénzügyi intézmény

A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a kijelölt intézmény, és annak ügyfélszolgálat címe: Cofidis Magyarországi Fióktelepe, 1134 Budapest, Váci út 23-27.

5. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a Cofidis főhitelezői tevékenységével összefüggő panaszok közlésének, kezelésének, valamint a panaszok elintézése dokumentálásának módja

A Cofidisszel szemben a Cofidis főhitelezői tevékenységével összefüggésben felmerülő panaszok intézésével, így annak közlésével, kezelésével, és azok dokumentációjával kapcsolatos információk a Cofidis Panaszügyintézési szabályzatában, az alábbi linken találhatók:

https://www.cofidis.hu/panaszkezeles

6. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a hitelezők bejelentkezésével összefüggő tudnivalók

A Cofidis felhívja azon hitelezőket, akiknek követelésük van azzal az adóssal szemben, aki a Cofidishez, mint főhitelezőhöz nyújtotta be a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás iránti kérelmét, hogy a követelésüket a törvényes határidőn belül szíveskedjenek Cofidis postai címére: 1433 Budapest, Pf. 1140 eljuttatni.

7. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során alkalmazott formanyomtatványok:

Kitöltési útmutató és fogalomtár:

1. Kitöltési útmutató

2. Fogalomtár

Átvételi elismervény:

Átvételi elismervény

Kezdeményező űrlapok:

1. Kezdeményező csomag
A kezedményező csomagban található nyomtatványokat minden esetben kötelező kitölteni.

2. Érintettség esetén kitöltendő nyomtatványok
Ezen nyomtatványrészek kitöltése abban az esetben kötelező, ha az igénylő érintett az adott kérdéscsoport vonatkozásában. Az itteni nyomtatványok szükség esetén pótlapként is használhatóak.

IV_NYIL
Nyilatkozat közös háztartásban élőkről

V_NYIL
Nyilatkozat egyéb kötelezettről

VI_NYIL
Egyéb kötelezett nyilatkozata

VII_NYIL
Meghatalmazás

XII_JÖV
Kimutatás köztartozásokról

XIII_JÖV
Kimutatás 50 000 Ft alatti tartozásokról

XV_VAGYON
Ingatlanleltár

XVI_VAGYON
Gépjárműleltár

XVII_VAGYON
Vizi-, légi jármű leltár

XVIII_VAGYON
Ipari-, mezőgazdasági gép, berendezés leltár

XIX_VAGYON
Egyéb ingóságok 300 000 Ft egyedi érték felett

XX_VAGYON
Egyéb ingóságok 300 000 Ft egyedi érték alatt vagyoncsoportonként