Hitel Monitor

Kis karácsony vagy nagy karácsony?

Csabai Károly
Az Mfor.hu és a Privátbankár.hu főszerkesztője
2021. IV.
Az utóbbi évek egyik legellentmondásosabb ünnepi időszaka előtt állunk. Bár a koronavírus-járványban nem fertőződnek meg kevesebben, mint egy éve, sőt, az oltás megléte miatt most többen tervezik a karácsonyi ajándékaikat nem online, hanem személyesen, a plázákban beszerezni. Kérdés, mennyiért és miből? Az infláció kilencéves csúcson, aminek árdrágító hatását már egy ideje érezzük a saját bőrünkön. Ez elvileg a költekezés visszafogására ösztönözhet, ugyanakkor a novemberben kifizetett nyugdíjprémium és a jövő év elején beérkező szja-visszatérítés kiadásokra sarkallhat.

Rossz időzítés?

Első ránézésre azt mondhatnánk, ajándékozási szempontból ennél rosszabbkor aligha jöhet a karácsony. A koronavírus-járvány ismét egyre durvább fertőzöttségi és halálozási adatokat produkál, amelyek láttán az emberek tavaly érthetően alig mertek kimerészkedni az otthonukból, a plázák helyett inkább online vásároltak, de a bizonytalannak számító kilátások miatt visszafogták a költéseiket, s inkább többet tettek félre. Igaz, akkor még nem volt oltás. Ma viszont a lakosság hatvan százalékának már van ilyen védettsége. Elvileg tehát ők már bátrabban mehetnek shoppingolni.

Csakhogy az idei karácsony alig két hónappal azt követően köszönt be, hogy a több mint másfél évig valamennyi hiteladósra kivétel nélkül érvényes hitelmoratórium lejárt, azt jövő június végéig már csak a rászorultak vehetik igénybe továbbra is. A Cofidis Hitel Monitor legfrissebb felmérése szerint a hitelmoratórium sokakat érintett, a válaszadók kétötöde élt a lehetőségével és nekik több mint felük még mindig igénybe veszi.

A többieknek el kell kezdeniük – jobban mondva folytatni – a hiteleik törlesztését. Kérdés, ez mennyire befolyásolja a költési lehetőségeket, hiszen a számítások szerint nem kizárt, hogy a moratórium miatt egyes hitelek lejárata akár 3,5-4 évvel is meghosszabbodhat.

Meddig ér a takarónk?

Ráadásul az infláció is tombol, annak 6,5 százalékos októberi éves mértéke kilenc éve nem látott csúcsot ért el, s az MNB várakozásai szerint novemberben még 7 százalék fölé is mehet. Ez ugyancsak negatívan befolyásolhatja a költési lehetőségeket.

Más kérdés, hogy a novemberi nyugdíjprémium meg a jövő év elején érkező szja-visszatérítés meg pozitívan. Az előbbit nem kell magyarázni, a prémium 2,5 millió nyugdíjas „takaróját” nyújtja meg, akik egy része ugyan valószínűleg nem pont ajándékokra, hanem a megélhetésére költi a pluszpénzt, sokan azonban ajándékok beszerzésére. A biztosra vehető szja-visszatérítés pedig nem keveseket ösztönözhet arra, hogy előrehozzák vásárlásaikat, már amennyiben van megtakarításuk. Ha pedig nincs, akkor áruhitelt vegyenek fel.

Azért egy évben mégis egyszer van karácsony!

Hiszen még ha egyesek a saját pénzükből nem is engedhetik meg maguknak, hogy valamennyi szerettüknek ajándékot vegyenek, azért vannak, akik hajlandóak ennek érdekében kölcsönt felvenni – a felmérésben részt vevők 9 százaléka, nagyjából egyébként ugyanannyian, mint a pandémia előtti években –, még ha ezt az év többi részében nem is tennék meg.

A már említett kutatás szerint a 18-69 évesek fele véli úgy, hogy ugyanannyit költ majd az idei karácsonyra, mint a tavalyira, tíz százalék többet, míg 13 százalék bizonytalan, nem tudja megítélni, mekkora lesz a kerete. Viszonylag magasnak tűnik ugyanakkor az a 26 százalék, aki egyértelműen kevesebbet szándékozik kiadni.

Ezzel együtt várhatóan még az idén sem fogunk annyit fordítani ajándékokra, mint a járvány előtti „békeidőkben”, azaz például 2019 karácsonyán. Idén a megkérdezettek 28 százaléka nem tervez ajándékozni, többen, mint az előző két évben: 2020-ban ez az arány 25 százalék volt, 2019-ben pedig 18 százalék. A többség most is a fizetéséből, illetve megtakarításokból teremti elő a vásárláshoz szükséges összegeket, e célra hitelt – mint már említettem – csak kevesen vennének fel.

Mondd, Te mit választanál?

Azoknak, akik már eljutottak addig, hogy hitelt vegyenek fel, már „csak” azt kell eldönteniük, hogy kitől és milyet. Mielőtt döntünk, érdemes körülnézni a piacon, kérni az ügyfélszolgálatosok segítségét is ahhoz, hogy össze tudjuk hasonlítani a kondíciókat.

Csabai Károly
Az Mfor.hu és a Privátbankár.hu főszerkesztője

December 1-jén 32 éve annak, hogy újságíró, miután a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomájával egy évet dolgozott a Magyar Nemzeti Bankban. Szakmai pályafutását tudatosan építette fel, előbb napilapoknál (Magyar Hírlap, Népszabadság, Világgazdaság) sajátította el a hírgyártás alapjait, majd emellett fokozatosan egyre több elemzést írt. Több mint 21 évig dolgozott hetilapoknál, ötöt a Figyelőnél, közel 16 és fél évet a HVG-nél. 2019-től az Mfor.hu és a Privátbankár.hu újságírója, 2020. augusztus 1-jétől a felelős szerkesztője, 2021. december 1-jétől a főszerkesztője. Munkásságát 1997-ben a Figyelő kollektívájának tagjaként Pulitzer-díjjal ismerték el, 2003-ban pedig a Minőségi Újságírás díjat adományozták neki. Időközben közgazdasági diplomája mellé pénzügyi szakközgazdász diplomát is szerzett.

További cikkek
Pénzügyi döntéseiben rugalmasabb az Y és a Z generáció?
Pénzügyi döntéseiben rugalmasabb az Y és a Z generáció? Kutatás
Pénzügyi döntéseiben rugalmasabb az Y és a Z generáció?

Az otthonról hozott példát még meghatározónak tartja, ám kevésbé adná azt tovább saját gyermekeinek az Y és a Z generáció. A baby boomerek mértékletesek, a fiatalok azonban már másképp gondolkodnak a pénzről: többet engednek meg maguknak, nyitottabbak az értéktálló befektetési formákra, és kevésbé szkeptikusak a hitelekkel – derült ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából.

2024.05.14
Legyél óvatos a pénzügyeidben – tényleg csak ez számít?
Legyél óvatos a pénzügyeidben – tényleg csak ez számít? Vélemény
Legyél óvatos a pénzügyeidben – tényleg csak ez számít?

Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér – hallottuk szüleinktől és mondjuk el a gyerekeinknek. De biztos, hogy a pénzügyi óvatosság az egyetlen tudás, amit érdemes átadnia egyik generációnak a másik számára?

2024.05.14
Ami a hálószobatitkoknál is nagyobb tabu: „te mennyit keresel?”
Ami a hálószobatitkoknál is nagyobb tabu: „te mennyit keresel?” Vélemény
Ami a hálószobatitkoknál is nagyobb tabu: „te mennyit keresel?”

Társadalmi interakcióink máig tele vannak tabutémákkal, az egészségügyi problémákra, a hálószobatitkokra vagy az ember hitére egyenesen illetlenség kerek-perec rákérdezni. Mégis van egy téma, amitől talán mindennél jobban feszengünk: ez pedig az anyagiak, pontosabban a fizetés kérdése. Ha erre terelődik a szó, hárítunk, hebegünk-habogunk, magyarázkodunk, vagy csak azt valljuk be, hogy elégedettek vagyunk-e az összeggel. Szégyelljük, ha túl alacsony, ha pedig túl magas, a feszültségek elkerülése érdekében hallgatunk róla – hát még, ha munkálkodik bennünk egy jó adag imposztorszindróma!

2024.05.14
{FOOTER_JS}