Van azonban egy fontosabb, és már érezhető vetülete ennek a kérdésnek:
„Mennyire változtatják meg a családi támogatások a párok gondolkozását a lakáspiacon?”
Nagyon.
Ahogy a kutatásban is látszik, a családot tervező párok jobban számolnak a költségeikkel, gondolkoznak életük átalakításán, igyekeznek minden lehetőséget figyelembe venni. Ezeket a gondolatokat csak erősítik a megkapható támogatások és az ezek által kinyíló lehetőségek is csábítóak.
Nem véletlenül szerepel az elsők között a lakás a prioritási listán, az egyik legkézzelfoghatóbb gondolat a „kelleni fog még egy szoba”. De azért azt a párhuzamot is tapasztaljuk, hogy akiknek már van gyerekük, azok könnyebben mondják, hogy „pár évig még elférnek ketten egy szobában”. Azt is látjuk, hogy végül sokkal kevesebben veszik igénybe ezeket a lehetőségeket, de nyilván nem is felel meg mindenki, illetve minden ingatlan a feltételeknek.
Egy külön cikk témája lehet majd a teljes képhez az albérletben élő párok, családok helyzete. Nekik talán a legfontosabbak ezek a konstrukciók, akár egyetlen lehetőségként tekintve erre a saját ingatlanhoz jutáshoz. Az adatokból is látszik, és a piaci tapasztalataink szintén alátámasztják, hogy ha családon belül megoldható a segítség, akkor még mindig ezt részesítik előnyben, ezt érzik biztonságosabbnak. A CSOK és Babaváró konstrukciók hatására azonban már nyitottabbak lettek a pénzügyi megoldások felé az emberek. A megkapható támogatások lehetősége elindítja azt a gondolatmenetet, amit a fogyasztóbarát hitelek kommunikációja csak erősít, így a banki konstrukciók sokkal egyértelműbbek lesznek, elérhetővé, elfogadható alternatívává válnak.
„Na de vajon tudják, hogy mibe vágnak bele?”
Egyre jobban.
Érezzük az ingatlanpiacon is azt a hatást, amit a kutatás is kimutat: nagyobb összeggel terveznek a gyerek születése előtt az emberek, mint amennyi a tényleges költségük végül lesz. Szerencsére ez pozitívan hat ki az ingatlanvásárlásra. Míg gyerek nélkül bátrabban vágnak bele egy magasabb, akár a lehetőségeik határát súroló törlesztőrészletbe is, a gyerekkel járó plusz felelősségtudat megzabolázza ezt a kockázatvállalásukat. Megfontoltabb, átgondolt döntést hoznak így a szülők, mert már nem csupán róluk, kettőjükről van szó.
Egyrészt ez jó irányba billenti a régi devizahitelek miatti „hitel=rossz” gondolkozást, és az emberek lehetőségként tekintenek a hitelre; másrészt a fix kamatozással, és a mai törvényi szabályozással biztonságos keretek között használhatják a hitelkonstrukciókat.
„Tehát hogy lehet felelős döntést hozni költözés kapcsán?”
Ha megvan az a gondolat, hogy a hitel lehet segítség, ahogy a CSOK és a Babaváró is, és ingatlant is akarunk venni, akkor keressünk meg szakembereket. A legfontosabb talán, hogy ezt már a tervezéskor tegyük meg, a szakmai tudásuk itt a legszükségesebb.
Ingatlan kapcsán a leglényegesebb pont, hogy tudnunk kell, milyen költségekkel számolhatunk a következő tíz-húsz évben, arról nem is beszélve, hogy egy jó alkuval milliókat is spórolhatunk. A jó szakember nem mondja meg mit tegyünk, hanem minden szükséges információt a rendelkezésünkre bocsájt, hogy alapos döntést tudjunk hozni, és emellett a legteljesebb képet mutatja meg, nem csak azt mondja, amit szívesen hallunk.
A felmérés rámutat egy fontos tényre, ami egy „kivárási” trend szintjén lassan begyűrűzik a lakáspiacra. Ugyanis a kutatás legnagyobb hányada az 56 százalék. Azaz a lakosság több mint fele bizonytalan az állami támogatásokkal kapcsolatban. Rengeteg élethelyzet adódhat, látjuk, hogy nincs két egyforma ügyfél, nem is kell mindenkinek igénybe venni a babaváró vagy CSOK hitelt, de nem szabad úgy döntést hozni, hogy nem ismerjük a lehetőségeinket és nem tudunk felelősségteljesen választani közülük.
