A magyarok közel egyharmada érzi úgy, hogy kényelmesen megél jövedelméből, míg akiknél hiányos a kassza, azoknak havi plusz 200 ezer forintra lenne szüksége. A lakosság 9 százaléka venne fel hitelt a következő 1 évben, a nem lakáscélú hitel tervezett összege 1,1 millió forint. A válaszadók 37 százaléka pénzügyi témákban megbízható forrásnak tartja a közösségi médiát, 15 százalékuk döntést is hoz az ott látottak alapján. A gyors kattintás a hitelfelvételi folyamat kapcsán is alap: a teljes online ügyintézés a magyarok fele szerint elvárható – derült ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából.
Az idei év a hitelpiac fellendülésétől hangos, érdemes tehát megvizsgálni közelebbről is a helyzetet: mi történt az elmúlt időszakban? Merre táncolhatnak a kamatok? És mi hajtja a lakosság döntéseit?
A legfrissebb hitelfelvételi adatokból látszik, hogy lassan ébredezik a szektor, de vajon mennyire mondható el ez a hitelekkel kapcsolatos bizalomról? A devizahitel-válságnak, vagy épp a Questor-ügynek hosszú az árnyéka, a közelmúlt krízisei – a Covid okozta megtorpanás, a háborús infláció és a magas kamatok – is mélypontra vitték a hazai hitelezést a tavalyi évre. Ezzel párhuzamosan a hiteligénylési folyamatok soha nem látott mértékben váltak egyszerűbbé az online ügyintézés elterjedésének köszönhetően, ám kérdéses, hogy a lakosság bizalma lépést tart-e ezzel a technológiai fejlődéssel. Nem mindenki érzi még ugyanis magát komfortosan a digitális megoldások világában.