Hitelbírálatnak nevezzük azt a döntést előkészítő folyamatot, amelynek keretében a hitelintézet megvizsgálja a hiteligénylő hitelképességét és megállapítja a folyósítható hitel nagyságát.

Magyarországon csak a felügyelet (MNB), vagy más Európai Uniós tagállami felügyelet engedélyével működő bankok vagy pénzügyi vállalkozások kínálhatnak hitelt. Vagyis a hitelezés folyamatát szigorú törvényi szabályok és felügyeleti előírások által meghatározott eljárásrend rögzíti. A hitelbírálat magába foglalja az adósminősítés mellett a fedezetértékelést is. Az, hogy a hitelbírálat mennyi idő alatt zajlik le, elsősorban a hitel típusától és a hitel összegétől függ. A kis összegű hiteleket gyorsan, szinte egy automatizmus alkalmazásával alacsonyabb döntési szinteken bírálják el, a nagyobb összegű hitelekről azonban az adott pénzügyi szervezet valamilyen központja dönt (ez növeli a hitelbírálat idejét).

A hitelbírálat során fontos az is, hogy a pénzintézetek ellenőrzik az ügyfél adatainak és a bekért dokumentumoknak a hitelességét, megvizsgálják munkahelyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait, adott esetben a biztosítékul szolgáló ingatlan vagy más fedezet értékét, majd ezek alapján az ügyfelet tájékoztatják, hogy a hitelbírálatnak mi az eredménye, kaphat-e hitelt.

A hitelbírálat során a hitelintézet megvizsgálja a hiteligénylő hitelképességét és megállapítja a folyósítható hitel nagyságát. Ennek a az eljárás menetrendje szerint három fajtáját különböztetjük meg.

Előbírálat/gyorsbírálat

Ez történhet személyesen vagy telefonon keresztül is. Nem véletlen, hogy az előszűrést gyorsbírálatnak is szokták nevezni, hiszen mindössze kb. 10 percet vesz igénybe. Ez alapján a bank hitelminősítő rendszere előzetesen, a bírálathoz egyébként szükséges dokumentumok nélkül bírálja el az ügyfél kérelmét.

Két változata van: vagy vállal valamilyen kötelezettséget ezáltal a bank, vagy nem. Jelzáloghiteleknél nagy előny egy ilyen előzetes bírálat, amelynek eredményéről a bank egy igazolást állít ki, amelyben vállalja, hogy változatlan feltételek esetén meghatározott összegig folyósítani fogja a hitelt. Ennek birtokában már tud foglalót fizetni, adásvételi szerződést kötni az ügyfél.

Az előbírálat esetében fontos, hogy valós adatokat adjunk meg, hiszen a hitelbírálat is csak akkor tud megfelelő lenni.

Végleges hitelbírálat

Ez a hitelbírálat vezet a döntéshez: adja a hitelt a bank vagy sem. Az ügyfél dokumentumai, a KHR és a fedezetek vizsgálata alapján hozza meg a hitelintézet a döntését, melynek során szigorú törvényi és belső szabályozási paramétereket kell figyelembe vennie.

Standard hitelbírálat

Ez a hitelbírálat általában olyan hiteleknél elterjedt, ahol az ügyfél minősítése szinte teljesen automatizálható. Az ügyfél leadja a szükséges adatait, és pár percen belül már meg is tudhatja, hogy az adott hitelt felveheti-e.

A hitelbírálat annak elbírálása, hogy a hiteligénylő jogosult-e a kölcsön felvételére.

Ennek során a kérelmezőtől bekért adatok alapján a hitelintézet azt próbálja felmérni, hogy mekkora a nemfizetés valószínűsége. Mindez egy szigorú szabályokhoz kötött folyamat. A hitelbírálati díj ennek a lefolytatásának a díja.

A hitelbírálat a hitelügylet folyamatának egyik első és egyben a legfontosabb lépése. Mivel a hitelezés folyamata egyre szigorúbban szabályozott, az egyes bankok közötti eltérések ma már minimálisak, így például minden banknál egységesen ugyanazokra a dokumentumokra lesz szükségünk a bírálathoz.

Magánszemélyek esetében a személyi okmányok (lakcímkártya, személyi igazolvány) mellett jövedelemigazolást is kérnek, amit a banki nyomtatványon a munkáltató ad ki, vagy lekérhető a NAV online keresetkimutatása a Jövedeleminformációs Rendszeren (JIR) keresztül.

Amennyiben a számlavezető bankunknál történik az igénylés, akkor elfogadhatják a bankszámlán lévő adatokat. Ha másik bankhoz megyünk, akkor kérik az elmúlt hat hónapra visszamenően a bankszámlakivonatainkat.

Jelzáloghitelek esetén az önrész és az ingatlanfedezet igazolására is szükség van. Be kell adnunk vásárlás esetén a lakás adásvételi szerződésének eredeti példányát, illetve új ingatlan esetében a tervdokumentációra, az építési engedélyekre, és a társasházi alapító okiratra is szükség lesz. Mivel ingatlanfedezetről van szó, így értékbecslés, alaprajz és tulajdoni lap is része a kérelemnek.

Vállalkozók esetében NAV-os igazolást kér a bank, ami a jövedelem- és adótartozás mentesség igazolását is jelenti.