A JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) azt mutatja meg, hogy milyen arányban terhelhető hitelekkel a havi rendszeres nettó jövedelmünk. A JTM-szabályozás része a Magyar Nemzeti Bank által előírt adósságfék szabályoknak. Így próbálják a bankok megelőzni a lakosság túlzott és nem kellően megalapozott eladósodását.

A JTM-re vonatkozó szabályok szerint a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a nettó jövedelem egy bizonyos hányadát. Ez terméktípusonként eltér, mégpedig a következőképpen:

Nettó 500 ezer forint alatti bér esetén, forinthitel esetén

• a nettó jövedelem legfeljebb 50 százalékát,
• míg 5 évet meghaladó futamidejű, ingatlanra alapított jelzálogjog-fedezete mellett nyújtott hitelre irányuló kérelem esetén
• 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitel esetén legfeljebb 25 százalékát,
• 5-10 év közötti kamatperiódusú jelzáloghitel esetén legfeljebb 35 százalékát,
• legalább 10 éves kamatperiódusú jelzáloghitel esetén legfeljebb 50 százalékát fordíthatja törlesztésre az igénylő.

Nettó 500 ezer forintos bér felett, forinthitel esetén

• a nettó jövedelem 60 százaléka,
• míg 5 évet meghaladó futamidejű, ingatlanra alapított jelzálogjog-fedezete mellett nyújtott hitelre irányuló kérelem esetén
• 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitelnél a jövedelem 30 százaléka,
• 5-10 év közötti kamatperiódusú jelzáloghitelnél a jövedelem 40 százaléka,
• legalább 10 éves kamatperiódusú jelzáloghitelnél a jövedelem 60 százaléka fordítható törlesztésre.

Fontos, hogy a már korábban felvett, de még vissza nem fizetett hiteleink törlesztőrészletei összeadódnak a most felvenni tervezett hitel törlesztőrészletével, és a fenti %-os arányt együttesen nem haladhatja meg a fizetendő törlesztőrészletek összege.

A JTM

Hitelkártya

Hitelkártya tartozás esetén a szerződésben szereplő hitelkeret 5 százalékával számol a bank a JTM korlát meghatározásakor függetlenül attól, hogy a hitelkeretet az ügyfél milyen mértékben használja fel általában.

Folyószámlahitel-keret

Folyószámlahitelnél szintén a szerződésben szereplő hitelkeret 5 százalékát veszik figyelembe a JTM meghatározásakor, függetlenül a keret felhasználásának mértékétől.

Egy hitelképességi vizsgálat során nemcsak a konkrét jövedelmet vizsgálja a bank, hanem kíváncsi a munkáltatóra, a hitelfelvevő családi és általános helyzetére egyaránt. Milyen a pénzügyi „előélete” (KHR vizsgálat), van-e már hitele, lakáshitel igénylésekor mennyi önerővel rendelkezik, illetve milyen biztosítékai vannak? Ha valamilyen okból kifolyólag a bank úgy találja, hogy egyéb biztosítékra is szükség van, akkor kerül képbe az adóstárs, vagy a kezes.

A JTM szabályozásnak természetesen babaváró hitel és CSOK hitel esetén is meg kell felelni, ez alól nincs kivétel.

Babaváró hitel

A babaváró hitel esetén a hitelbírálatot egy külön rendelet úgy szabályozza, hogy a bankok az ügyfél hitelképességét a saját belső szabályzatuk alapján határozhatják meg.

A babaváró hitel egy személyi kölcsön, tehát az erre vonatkozó JTM szabályozást alkalmazzák a bankok: havi 500 000 Ft alatt maximum 50%-ban terhelhető a havi jövedelem, 500 000 Ft felett 60%-ban. Ugyanakkor lehetnek eltérések, hiszen a hitelbírálat alapvetően a belső szabályzat alapján történik.

A babaváróra kérelmet csak házaspár adhat be, így az ő együttes nettó jövedelmük és a már meglévő hiteleik számítanak a JTM korlát meghatározásánál.

CSOK hitel

A CSOK hitel egy végig fix kamatozású jelzáloghitel, így ez esetben havi 500 000 Ft jövedelem alatt 50%-ban, afelett 60%-ban terhelhető a havi jövedelem. Ha egy házaspár közösen igényli a CSOK hitelt, akkor itt is mindkettejük jövedelmét és meglévő hitelét kell figyelembe venni a JTM számításánál. Egyéni igénylő esetén természetesen csak az ő jövedelem és hitel adatai számítanak.