A „BAR lista” fogalma beépült a magyar köztudatba, de az adóslista valódi működését és használatát már sokkal kevesebben ismerik. A KHR adóslista a hitelszerződésekhez kapcsolódó negatív információkon túl az ügyfél pozitív hiteltörténetét is nyilvántartja.

A KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) a korábban BAR néven köztudatba került nyilvántartás jogutódja. A BAR egy negatív listás adósnyilvántartás volt, így csak azoknak az adósoknak az adatait kezelte, akik már mulasztásba estek. A KHR működése ennél szélesebb adatbázison alapul.

A KHR egy hitelinformációs adatbázis, amelybe a pénzügyi szervezetek szerződéskötést követően adatokat szolgáltatnak az ügyfelekről annak érdekében, hogy az így létrejövő nyilvántartásból adatokat kérhessenek le a hitelt igénylők hitelképességének megállapításához. A KHR tehát egy adóslista, amely a hitel és hitel jellegű szerződésekhez kapcsolódó negatív (fizetési késedelmek, mulasztások, csalások, visszaélések adatai) információkon felül az ügyfél pozitív hiteltörténetét (pozitív adóslista) is nyilvántartja.

Amikor hiteligénylést nyújtunk be, a bank lekéri a KHR listáról a nyilvántartásban szereplő adatainkat. Ehhez hozzá kell járulnunk, amit ha nem teszünk meg, úgy a bank csak azt látja rólunk a KHR-en, hogy milyen összegű hitelt vettünk fel más bankoktól, illetve az ún. negatív eseményeinket (késedelem, csalás). Hal a lekérdező bank nem látja az ún. pozitív adatainkat (mennyi a fennálló tőketartozás és a törlesztőrészlet összege), elképzelhető, hogy elutasításra kerül a hitelkérelmünk.

A KHR lista nem csak a hitelezők által kérdezhető le, mi magunk is bármikor díjmentesen hozzáférhetünk a listán szereplő saját adatainkhoz. A KHR lekérdezést bármelyik magyar pénzintézet fiókjában elindíthatjuk - nem csak ott, ahol ügyfelek vagyunk. De közvetlenül a KHR listát üzemeltető BISZ Zrt.-hez is elküldhetjük elektronikus vagy postai úton a kérelmünket.

A lekérdezett adataink negatív státusz esetén kétféle információt tartalmazhatnak – hogy egy kicsit bonyolultabb legyen a dolog, de cserében egyértelműbb lesz a KHR besorolásunk.

• Aktív KHR státusz: Akkor kerül valaki aktív státusszal a KHR listára, ha 90 napot meghaladó, minimálbérnél nagyobb összegű lejárt tartozása van.

• Passzív KHR státusz: Ha valaki korábban felkerült a KHR listára aktív státusszal, viszont kiegyenlítette az összes tartozását a pénzintézetek felé, akkor még egy évig passzív státuszba kerül.

Amennyiben úgy gondoljuk, hogy a vonatkozó adatokat jogellenesen tartják nyilván a KHR-ben, vagy azok nem felelnek meg a valóságnak, kérhetjük az adataink helyesbítését vagy törlését. A szerződéskötést megelőzően az adott pénzügyi szervezet köteles ismertetni velünk a KHR működését és hozzájárulást kérni az adataink lekérdezéséhez.

Nem kell rögtön kétségbe esnünk, ha felkerültünk a KHR listára. Bár a legjobb elkerülni a bajt, ha már megtörtént, kellő tudatossággal átkerülhetünk aktív státuszból passzív státuszba.

Erre az alábbi három módon van lehetőségünk:

• Kifizetjük a teljes tartozásunkat. (A Cofidis adósságrendező hitele segítséget nyújt minden pénzügyi nehézséggel küzdő hitelfelvevőnek, hiszen ezzel a megoldással megtörténhet a tartozás rendezése és elkerülhető az aktív KHR státusz.)

• Ha a pénzintézet más módon érvényesíti a követelését. Például, ha jelzáloghitel esetén elárverezi a fedezetet, és ez által a teljes követelést rendezni tudja.

• Módosítjuk a hitelszerződésünket, és a módosításnak megfelelően részletekben kifizetjük a tartozásunkat.

Azt fontos megjegyezni, hogy a negatív státuszt követően egy évig passzív státusszal továbbra is jelen leszünk a KHR listán. Ebben az esetben már lehetséges a hitelfelvétel, de mivel a korábbi hitelünkkel problémák adódtak, számítsunk rá, hogy kisebb az esélyünk a pozitív elbírálásra és siker esetén is szigorúbb feltételekre, magasabb költségekre számíthatunk.