A THM, azaz a teljes hiteldíj mutató hitelfelvételnél az egy évre számított valamennyi költséget (folyósítási díj, kezelési költség, egyéb költségek) és kamatot tartalmazza.

A 0% THM ezért gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hitelnek nincsen költsége.

Mire figyeljünk?

A 0 százalékos kamat és a 0 százalékos THM nem ugyanaz, ezért nem árt résen lennünk. Csak az utóbbi esetben nem kell a hitel költségével számolnunk!

A JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) azt mutatja meg, hogy milyen arányban terhelhető hitelekkel a havi rendszeres nettó jövedelmünk. A JTM-szabályozás része a Magyar Nemzeti Bank által előírt adósságfék szabályoknak. Így próbálják a bankok megelőzni a lakosság túlzott és nem kellően megalapozott eladósodását.

A JTM-re vonatkozó szabályok szerint a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a nettó jövedelem egy bizonyos hányadát. Ez terméktípusonként eltér, mégpedig a következőképpen:

Nettó 500 ezer forint alatti bér esetén, forinthitel esetén

• a nettó jövedelem legfeljebb 50 százalékát,
• míg 5 évet meghaladó futamidejű, ingatlanra alapított jelzálogjog-fedezete mellett nyújtott hitelre irányuló kérelem esetén
• 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitel esetén legfeljebb 25 százalékát,
• 5-10 év közötti kamatperiódusú jelzáloghitel esetén legfeljebb 35 százalékát,
• legalább 10 éves kamatperiódusú jelzáloghitel esetén legfeljebb 50 százalékát fordíthatja törlesztésre az igénylő.

Nettó 500 ezer forintos bér felett, forinthitel esetén

• a nettó jövedelem 60 százaléka,
• míg 5 évet meghaladó futamidejű, ingatlanra alapított jelzálogjog-fedezete mellett nyújtott hitelre irányuló kérelem esetén
• 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitelnél a jövedelem 30 százaléka,
• 5-10 év közötti kamatperiódusú jelzáloghitelnél a jövedelem 40 százaléka,
• legalább 10 éves kamatperiódusú jelzáloghitelnél a jövedelem 60 százaléka fordítható törlesztésre.

Fontos, hogy a már korábban felvett, de még vissza nem fizetett hiteleink törlesztőrészletei összeadódnak a most felvenni tervezett hitel törlesztőrészletével, és a fenti %-os arányt együttesen nem haladhatja meg a fizetendő törlesztőrészletek összege.

A „BAR lista” fogalma beépült a magyar köztudatba, de az adóslista valódi működését és használatát már sokkal kevesebben ismerik. A KHR adóslista a hitelszerződésekhez kapcsolódó negatív információkon túl az ügyfél pozitív hiteltörténetét is nyilvántartja.

A KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) a korábban BAR néven köztudatba került nyilvántartás jogutódja. A BAR egy negatív listás adósnyilvántartás volt, így csak azoknak az adósoknak az adatait kezelte, akik már mulasztásba estek. A KHR működése ennél szélesebb adatbázison alapul.

A KHR egy hitelinformációs adatbázis, amelybe a pénzügyi szervezetek szerződéskötést követően adatokat szolgáltatnak az ügyfelekről annak érdekében, hogy az így létrejövő nyilvántartásból adatokat kérhessenek le a hitelt igénylők hitelképességének megállapításához. A KHR tehát egy adóslista, amely a hitel és hitel jellegű szerződésekhez kapcsolódó negatív (fizetési késedelmek, mulasztások, csalások, visszaélések adatai) információkon felül az ügyfél pozitív hiteltörténetét (pozitív adóslista) is nyilvántartja.

Amikor hiteligénylést nyújtunk be, a bank lekéri a KHR listáról a nyilvántartásban szereplő adatainkat. Ehhez hozzá kell járulnunk, amit ha nem teszünk meg, úgy a bank csak azt látja rólunk a KHR-en, hogy milyen összegű hitelt vettünk fel más bankoktól, illetve az ún. negatív eseményeinket (késedelem, csalás). Hal a lekérdező bank nem látja az ún. pozitív adatainkat (mennyi a fennálló tőketartozás és a törlesztőrészlet összege), elképzelhető, hogy elutasításra kerül a hitelkérelmünk.

A KHR lista nem csak a hitelezők által kérdezhető le, mi magunk is bármikor díjmentesen hozzáférhetünk a listán szereplő saját adatainkhoz. A KHR lekérdezést bármelyik magyar pénzintézet fiókjában elindíthatjuk - nem csak ott, ahol ügyfelek vagyunk. De közvetlenül a KHR listát üzemeltető BISZ Zrt.-hez is elküldhetjük elektronikus vagy postai úton a kérelmünket.

A lekérdezett adataink negatív státusz esetén kétféle információt tartalmazhatnak – hogy egy kicsit bonyolultabb legyen a dolog, de cserében egyértelműbb lesz a KHR besorolásunk.

• Aktív KHR státusz: Akkor kerül valaki aktív státusszal a KHR listára, ha 90 napot meghaladó, minimálbérnél nagyobb összegű lejárt tartozása van.

• Passzív KHR státusz: Ha valaki korábban felkerült a KHR listára aktív státusszal, viszont kiegyenlítette az összes tartozását a pénzintézetek felé, akkor még egy évig passzív státuszba kerül.

Amennyiben úgy gondoljuk, hogy a vonatkozó adatokat jogellenesen tartják nyilván a KHR-ben, vagy azok nem felelnek meg a valóságnak, kérhetjük az adataink helyesbítését vagy törlését. A szerződéskötést megelőzően az adott pénzügyi szervezet köteles ismertetni velünk a KHR működését és hozzájárulást kérni az adataink lekérdezéséhez.

A THM egy kulcsfontosságú fogalom a hitelezés világában. A THM jelentése: teljes hiteldíj mutató.

A hitel „ára” a kamat, azaz a felvett kölcsönök után díjat kell fizetni, amelyet a hitelösszeg százalékában határoznak meg, jellemzően éves kamatláb formájában. Az egy évre számított valamennyi költséget (folyósítási díj, kezelési költség) és kamatot a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) tartalmazza.

Értelemszerűen minél alacsonyabb a THM, annál kedvezőbb a fizetendő teljes hiteldíj. Ezen felül az ügyintézés gyorsasága és a törlesztési szerkezet igazodása jelenthet előnyt a hitelfelvevő számára. A hiteldíjba nem tartoznak bele olyan esetleges költségek, mint például a prolongálási költség, a késedelmi kamat, biztosítási- és garancia díjak, egyéb nem teljesítésből eredő fizetési kötelezettségek. Ezen költségek a hiteldíjon felül terhelik a hitelfelvevőt.

A Babaváró hitel sajátossága, hogy felvételét követően az első 5 évig kamatmentes, de csak akkor, ha ebben az időszakban gyermek születik. Ha ez nem teljesül, akkor az addig igénybe vett kamattámogatást egy összegben, 120 napon belül vissza kell fizetni, valamint a futamidő hátralévő részére a Babaváró piaci kamatozású személyi kölcsönné alakul.

A hitel maximum összege 10 millió forint lehet, a futamidő legfeljebb 20 év, és az induló havi törlesztőrészlet nem lehet több 50 ezer forintnál, amely tartalmazza a kölcsön után fizetendő állami kezességvállalási díjat is. A Babaváró egyébként szabadon felhasználható, akár hitelkiváltásra és bizonyos mértékig önerőként is – itt az egyes bankoknál eltérések lehetnek a pontos feltételekben.

Természetesen a gyermek(ek) születése lenne elsődlegesen a célja minden párnak, aki felveszi a hitelt, hiszen a hitel felvételét követően az első gyermek után a hitelünk kamatmentessé válik, a második gyermek után a tőketartozásunk 30 százalékát elengedik, a harmadik gyermek után pedig a fennálló teljes tőketartozást, azaz a hitel megszűnik.

A babaváró hitel feltételei

A Babaváró hitel igénylésekor több feltételnek is meg kell felelnünk. Jó tudni, hogy kizárólag házaspárok igényelhetik, ahol a nő még nem múlt el 41 éves és egyikük sem fiatalabb 18 évnél (ugyanakkor egyes bankok csak 21 éves kortól hiteleznek). További fontos megkötés a társadalombiztosítási jogviszony (TB): a házaspár legalább egyik tagjának ugyanis legalább 3 év folyamatos TB jogviszonyt kell igazolnia. Ezen kívül mindkettejüknek rendelkeznie kell magyarországi lakcímmel, büntetlen előéletűnek kell lenniük, egyiküknek sem lehet a NAV-nál nyilvántartott köztartozása, valamint egyikük sem szerepelhet aktívan a negatív KHR listán. A fentieken túl a bankok különböző nagyságú minimális jövedelmet várnak el az ügyfelektől.

A célhoz kötött hitelek esetén – ahogy azt a nevük is elárulja – kizárólag egy előre meghatározott célra fordíthatjuk a kölcsönt, például lakásfelújításra, fűtés vagy hűtés korszerűsítésére, vagy egy meglévő hitel kiváltására.

Áruhitel

Tartós fogyasztási cikk vásárlása esetén könnyen előfordulhat, hogy az üzletben vagy a webáruházban kiválasztott termékre nincs pénzünk. Ezt a problémát áruvásárlási hitel igénybevételével áthidalhatjuk, amelyet a kereskedőnél (adott üzletben, vagy online felületen) tudunk igényelni. A kölcsönt közvetlenül a kereskedőnek utalja a hitelező.

Lakáshitelek

A lakáshitel olyan jelzálog alapú hitelkonstrukció, amit kizárólag lakóingatlannal kapcsolatban használhatunk fel. A hitelt igénybe vehetjük új vagy használt ingatlan vásárlására, új ingatlan építésére, ingatlan felújítására, korszerűsítésére, bővítésére. Több milliós összegről van szó, amelynek futamideje több évtized is lehet.

Autólízing

A lízinget autóvásárlásra használhatjuk fel, a fedezetet az autó jelenti. A futamidő végéig nem lehet lecserélni az autót, hiszen addig a bank tulajdonát képezi (a törzskönyv is a banknál van).

Adósságrendező kölcsön

Ha meglévő kölcsöneinket egy kedvezőbb konstrukciójú kölcsönre szeretnénk lecserélni, akkor az adósságrendező kölcsön jelenthet számunkra megoldást. Ezt akkor érdemes meglépni, ha ezáltal lehetőség nyílik egy alacsonyabb kamatú kölcsön felvételére.

Hitelbírálatnak nevezzük azt a döntést előkészítő folyamatot, amelynek keretében a hitelintézet megvizsgálja a hiteligénylő hitelképességét és megállapítja a folyósítható hitel nagyságát.

Magyarországon csak a felügyelet (MNB), vagy más Európai Uniós tagállami felügyelet engedélyével működő bankok vagy pénzügyi vállalkozások kínálhatnak hitelt. Vagyis a hitelezés folyamatát szigorú törvényi szabályok és felügyeleti előírások által meghatározott eljárásrend rögzíti. A hitelbírálat magába foglalja az adósminősítés mellett a fedezetértékelést is. Az, hogy a hitelbírálat mennyi idő alatt zajlik le, elsősorban a hitel típusától és a hitel összegétől függ. A kis összegű hiteleket gyorsan, szinte egy automatizmus alkalmazásával alacsonyabb döntési szinteken bírálják el, a nagyobb összegű hitelekről azonban az adott pénzügyi szervezet valamilyen központja dönt (ez növeli a hitelbírálat idejét).

A hitelbírálat során fontos az is, hogy a pénzintézetek ellenőrzik az ügyfél adatainak és a bekért dokumentumoknak a hitelességét, megvizsgálják munkahelyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait, adott esetben a biztosítékul szolgáló ingatlan vagy más fedezet értékét, majd ezek alapján az ügyfelet tájékoztatják, hogy a hitelbírálatnak mi az eredménye, kaphat-e hitelt.

A hitelbírálat során a hitelintézet megvizsgálja a hiteligénylő hitelképességét és megállapítja a folyósítható hitel nagyságát. Ennek a az eljárás menetrendje szerint három fajtáját különböztetjük meg.

Előbírálat/gyorsbírálat

Ez történhet személyesen vagy telefonon keresztül is. Nem véletlen, hogy az előszűrést gyorsbírálatnak is szokták nevezni, hiszen mindössze kb. 10 percet vesz igénybe. Ez alapján a bank hitelminősítő rendszere előzetesen, a bírálathoz egyébként szükséges dokumentumok nélkül bírálja el az ügyfél kérelmét.

Két változata van: vagy vállal valamilyen kötelezettséget ezáltal a bank, vagy nem. Jelzáloghiteleknél nagy előny egy ilyen előzetes bírálat, amelynek eredményéről a bank egy igazolást állít ki, amelyben vállalja, hogy változatlan feltételek esetén meghatározott összegig folyósítani fogja a hitelt. Ennek birtokában már tud foglalót fizetni, adásvételi szerződést kötni az ügyfél.

Az előbírálat esetében fontos, hogy valós adatokat adjunk meg, hiszen a hitelbírálat is csak akkor tud megfelelő lenni.

Végleges hitelbírálat

Ez a hitelbírálat vezet a döntéshez: adja a hitelt a bank vagy sem. Az ügyfél dokumentumai, a KHR és a fedezetek vizsgálata alapján hozza meg a hitelintézet a döntését, melynek során szigorú törvényi és belső szabályozási paramétereket kell figyelembe vennie.

Standard hitelbírálat

Ez a hitelbírálat általában olyan hiteleknél elterjedt, ahol az ügyfél minősítése szinte teljesen automatizálható. Az ügyfél leadja a szükséges adatait, és pár percen belül már meg is tudhatja, hogy az adott hitelt felveheti-e.

A hitelbírálat annak elbírálása, hogy a hiteligénylő jogosult-e a kölcsön felvételére.

Ennek során a kérelmezőtől bekért adatok alapján a hitelintézet azt próbálja felmérni, hogy mekkora a nemfizetés valószínűsége. Mindez egy szigorú szabályokhoz kötött folyamat. A hitelbírálati díj ennek a lefolytatásának a díja.

A hitelbírálat a hitelügylet folyamatának egyik első és egyben a legfontosabb lépése. Mivel a hitelezés folyamata egyre szigorúbban szabályozott, az egyes bankok közötti eltérések ma már minimálisak, így például minden banknál egységesen ugyanazokra a dokumentumokra lesz szükségünk a bírálathoz.

Magánszemélyek esetében a személyi okmányok (lakcímkártya, személyi igazolvány) mellett jövedelemigazolást is kérnek, amit a banki nyomtatványon a munkáltató ad ki, vagy lekérhető a NAV online keresetkimutatása a Jövedeleminformációs Rendszeren (JIR) keresztül.

Amennyiben a számlavezető bankunknál történik az igénylés, akkor elfogadhatják a bankszámlán lévő adatokat. Ha másik bankhoz megyünk, akkor kérik az elmúlt hat hónapra visszamenően a bankszámlakivonatainkat.

Jelzáloghitelek esetén az önrész és az ingatlanfedezet igazolására is szükség van. Be kell adnunk vásárlás esetén a lakás adásvételi szerződésének eredeti példányát, illetve új ingatlan esetében a tervdokumentációra, az építési engedélyekre, és a társasházi alapító okiratra is szükség lesz. Mivel ingatlanfedezetről van szó, így értékbecslés, alaprajz és tulajdoni lap is része a kérelemnek.

Vállalkozók esetében NAV-os igazolást kér a bank, ami a jövedelem- és adótartozás mentesség igazolását is jelenti.

A hitelezők szeretnék magukat bebiztosítani, amikor kölcsönt adnak, ezért legtöbbször fedezetet kérnek az adóstól, de léteznek olyan konstrukciók is, amikor fedezet nélkül igényelhetünk kölcsönt.

Mi lehet hitelfedezet?

Ingóság, megvásárolt vagyontárgy

A legjellemzőbb példa erre az autóhitel, amikor a kiszemelt gépjármű lesz a fedezet. Emellett bármilyen nagyobb értékű vagyontárgyat bevonhat a hitelező fedezetként, mint például műkincset, értékpapírt.

Jövedelem

Kisebb összegű kölcsön esetén elegendő lehet a jövedelmünkkel felelni (rendszeres havi jövedelmet biztosító stabil munkahely).

Ingatlan

Ingatlanfedezetet jellemzően lakás- és jelzáloghitelekre kér a hitelező. Fedezetként lakás, ház mellett bevonhatunk építési telket, termőföldet, vagy nyaralót.

Kezes

A kezes a hitelfelvevő helyett vállalja teljes vagyonával (akár ingatlantulajdonával is), hogy átveszi a törlesztést, ha az adós nem tud fizetni. Kezes bárki lehet, akit a bank elfogad; családtag vagy harmadik fél is.

A fedezet nélküli kölcsönök

A fedezet nélküli kölcsönök azokat a konstrukciókat takarják, amikor a kölcsön visszafizetését a saját jövedelmünk fogja biztosítani. Ezért a kölcsönt olyan személyek igényelhetik, akik stabil munkahellyel rendelkeznek. A legnépszerűbb fedezet nélküli kölcsönök közé tartoznak a szabad felhasználású személyi kölcsönök, a folyószámlahitelek és a hitelkártya.

A hitelfedezeti biztosítás előre meghatározott káresemény bekövetkezésekor nyújt védelmet a felvett hitel futamideje alatt olyan esetekben, amikor a törlesztés nehezítetté vagy akár lehetetlenné válik.

Egy nem várt, kedvezőtlen esemény bármikor és bárkivel megtörténhet. Ha rendelkezünk hitelfedezeti biztosítással, akkor az adott pénzintézettel kapcsolatban álló biztosító – a Cofidis esetében: az Assurance du Crédit Mutuel – átvállalja az időszaki vagy akár a teljes törlesztést, így elkerülhetjük a fizetésképtelenség okozta kellemetlenségeket.

Fontos, hogy ez egy kockázati biztosítás típus, tehát nincs befektetési része, így nem kapunk vissza pénzt, ha lejár a biztosításunk, ami akkor történik meg ha megszűnik a hitelszerződésünk.

A hiteligénylés folyamata során több ponton is eldőlhet, hogy megkaphatjuk-e a hitelt, de az egyik legfontosabb vizsgálati szempont, hogy milyen forrásból származik és mennyi a rendszeres jövedelmünk.

Többféle jövedelmünk is lehet, ezek között vannak különbségek, de az is fontos, hogy korábban mennyi hitelt, más kötelezettséget vállaltunk, így aztán csak a “szabad” jövedelmi részt veszik figyelembe.

A hitelintézetek termékenként meghatározzák, hogy mekkora havi nettó jövedelemre van szükség a hitel igényléséhez - ez az a minimális összeg, ami a hitel típusától függően legalább 100-150 ezer forint körül kell, hogy legyen.

Ez az elvárt minimum csak azt határozza meg, hogy egyáltalán kaphatunk-e hitelt.

A hitel mértékének meghatározásához a Felügyelet (MNB) további szempontok vizsgálatát írja elő, ezek közül a legfontosabb a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) meghatározása. Ez alapján mondja meg a hitelintézet, hogy mekkora a felvehető hitel maximuma.

A hitelkiváltásnak és az adósságrendezésnek egyaránt több módja is lehetséges.

Felvehetünk ugyanakkora összegű hitelkiváltó hitelt, mint ami még hátravan a hitelünkből ugyanazzal a futamidővel – ebben az esetben az alacsonyabb kamatok miatt kevesebb törlesztőre számíthatunk.

Gondolkodhatunk úgy is, hogy ugyanakkora törlesztőt fizetünk, mint eddig – ebben az esetben a futamidő fog lerövidülni.

A harmadik opciónk, hogy azonos törlesztő és futamidő mellett nagyobb összeget veszünk fel hitelkiváltásra, így a visszafizetést követően marad még az újonnan felvett hitelből, amivel szabadon gazdálkodhatunk.

A kamat és a THM fogalmát sokan keverik, pedig a kettő nem ugyanaz!

A kamat tulajdonképpen a hitel „ára”, az a kölcsönösszeg százalékában meghatározott összeg, amelyet az adós a pénzintézet által nyújtott kölcsön használatáért fizet. Jellemzően éves kamatláb formájában határozzák meg.

Hitelfelvétel előtt azonban nem elég csak ezzel számolni, hanem az egyéb költségekkel is terveznünk kell! Az egy évre számított összes költséget – beleértve a kamatot is – a teljes hiteldíj mutató, azaz a THM tartalmazza.

Hitelfelvétel esetén határidő köt minket a tartozásaink rendezésére. Ha a pénztartozást nem rendezzük időben, késedelmi kamatot kell fizetnünk.

A késedelmi kamat a pénztartozás esetén a kötelezett által a késedelembe esés időpontjától kezdve a jogosultnak fizetendő, általában százalékos formában meghatározott pénzösszeg.

Ha az autólízing mellett tesszük le a voksunkat, bizonyos költségekkel érdemes előre terveznünk.

A lízing kezdetekor készüljünk a törzskönyv legyártásának költségére, illetve használt autó esetén az eredetiségvizsgálat díjára. A konstrukció végén minket terhel továbbá a vagyonszerzési illeték és lízingtípustól és választásunktól függően a maradványérték megfizetése is.

Az autólízingnek három fajtáját különböztetjük meg. Most a nyíltvégű lízinget összegezzük röviden.

Ez a típusú konstrukció egyéni vállalkozók és cégek számára a legideálisabb.

Ha ezt a fajta lízinget választottuk, mi határozhatjuk meg, hogy a futamidő végén mihez kezdünk az autóval:megvesszük, mást jelölünk ki a vásárlásra vagy lemondunk előjogunkról az autó megvásárlását illetően.

Mivel szolgáltatásnak minősül, az ÁFA levonható a havi törlesztőrészletből.

A nyíltvégű lízingnél figyelembe veszik az autó értékének csökkenését, mely elszámolható.

Ebben az esetben az autó törzskönyvében tulajdonosként a lízingbeadó szerepel, míg használója üzembentartóként.

Adott feltételekkel casco biztosítást mellőzve is igényelhető.

A referencia THM célja lényegében az, hogy az egyes pénzintézetek ajánlatai minél egyszerűbben összehasonlíthatóvá váljanak, könnyebben átláthatóvá váljanak a különbségek.

A referencia THM lényege, hogy minden hitelintézet ugyanolyan költségekre számolja ki az általuk kínált kölcsönöket.

Amikor hitelfelvételre szánjuk magunkat, mindig van egy célunk, elképzelésünk, hogy mit szeretnénk a pénzzel kezdeni.

Eszerint kétféle hitelt különböztetünk meg:

• szabad felhasználású hitel
• adott célhoz kötött hitel

A szabad felhasználású hitel nagy előnye, hogy a felvett összeget bármire fordíthatjuk: költhetjük a pénzt műszaki cikk vásárlására, lakás vásárlásra vagy felújításra, hitelkiváltásra, esküvőre, bármire. Ez azonban nagy felelősséget is jelent, mert a pénz meggondolatlan elköltését sok-sok éves fegyelmezett törlesztés követi. A ma felvett hitel a későbbi évek jövedelmének előrehozott elköltését jelenti, tehát érdemes jól megválasztani azt a célt, amiért ilyen nagy terhet veszünk a nyakunkba!

Az adott célhoz kötött hitel igénylése során viszont a bank vizsgálja, hogy a pénzt valóban arra költjük-e, amire adják. Ilyen hitelek például a lakásvásárlási, felújítási hitelek, amelyek feltételei kedvezőbbek a szabad felhasználású jelzáloghitelekénél. De az áruhitelek és az autóhitelek is kötött felhasználásúak.

A személyi kölcsönök a szabad felhasználású, fedezet nélküli kölcsönök általános megnevezése. Ezeket a kölcsönöket bármilyen célra fordíthatjuk, és akár több millió forintig, valamint több éves (akár 5-7 éves) futamidőre is felvehetünk. A kölcsön alapja a rendszeres havi jövedelem.

Ide tartozik a gyorskölcsön, vagyis a gyors átfutási idővel (akár pár órán belül is) igénybe vehető kölcsön, amely a hirtelen felmerülő kiadások fedezésére jelent megoldást. Egyes ajánlatok esetében munkáltatói jövedelemigazolás sem szükséges hozzá, a havi rendszeres jövedelem más módon (pl. bankszámlakivonattal) is igazolható.

A kölcsön igénybevétele szerint megkülönböztethetjük az online hiteleket is. Ezek esetében a kölcsönhöz egyszerűen és gyorsan hozzá lehet jutni: interneten igényelhető, a folyósítása akár a pozitív hitelbírálatot követően egy órán belül megtörténik. A szabadon felhasználható kölcsön fedezete a rendszeres jövedelem.

A személyi kölcsön tulajdonképpen az általános megnevezése a szabad felhasználású (azaz nem egy adott célhoz kötött), fedezet nélküli (ingatlan vagy más tárgyi fedezet nélküli) kölcsönöknek.

A kölcsön az, amikor valaki más rendelkezésére bocsátanak egy megállapodás alapján valamit. A kölcsönadott dolog lehet akár pénz is, így máris a pénzügyek területén használt kölcsön fogalmánál tartunk. A kölcsönt felvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott pénzt visszaadja és kamatot is fizet annak használatáért – hiszen a hitelt nyújtó bank is valakitől (betétesek, tulajdonosai, másik bank) kapja a pénzt, akik szintén valami hasznot várnak el a pénz működtetésétől, forgatásától. Általában kölcsön alatt a személyi kölcsönök értendőek. A kölcsönt hitelintézet nyújtja, és a kölcsönszerződést írásban kötik, a szerződés pedig tartalmazza azokat a díjakat, kamatokat, amelyeket a kölcsön felvevője köteles megfizetni, határidőket, amelyeket be kell tartania.

A személyi kölcsön fogalmára a Magyar Nemzeti Bank ad egy leírást, amely szerint a személyi kölcsön forintban igényelhető, összege általában 200.000 forinttól 8.000.000 forintig terjed, de ennél akár több is lehet bizonyos feltételek teljesítése esetén. A futamidő rugalmas, jellemzően 12-84 hónap, ám elérhető ennél hosszabb futamidejű személyi hitel is. A legtöbb banknál ingatlanfedezet és kezes bevonása nélkül igényelhető. Adóstárs bevonásával magasabb hitelösszeg érhető el.

Ha pénzre van szükségünk, az általában gyorsan szokott kelleni, ezért fontos, hogy a hiteligénylést profi módon bonyolítsuk. Ebben segít, ha tudjuk, milyen lépések várnak ránk.

1. Ellenőrizzük, a kölcsön felvételének általános feltételei fennállnak-e!
2. Végezzünk előzetes kalkulációt az eltérő bankok feltételeinek összehasonlítására! (Online több hitelkalkulátort is találhatunk.)
3. A kiválasztott banknál indítsunk el egy előminősítést!
4. Sikeres lebonyolítás esetén adjuk be a kérelmünket akár online. (A szükséges dokumentumokat a számítógépünkről is beküldhetjük.)
5. Online ügyintézés esetén vegyünk részt a videós azonosításon, ahol a szerződés megkötését is elindíthatjuk.

Mire lesz szükségünk a személyi kölcsön igényléséhez?

• elérhetőségek (telefonszám, e-mail cím)
• személyi igazolvány, vezetői engedély, vagy útlevél
• lakcímkártya

• jövedelemigazolás

• alkalmazottak esetén a rendszeres jövedelemről munkáltató igazolás benyújtása szükséges. (A munkáltatói igazolás helyett NAV online keresetkimutatás is megfelelő.) Ezek helyett elképzelhető, hogy a fizetési számla 2 hónapnál nem régebbi kivonata (bankszámlakivonat) minden oldalának másolata is benyújtható.

• nyugdíjasként: nyugdíj éves elszámoló lap másolata. Rokkantsági ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított határozat fénymásolata is kell

• egyéni vállalkozóknak: előző évi NAV jövedelemigazolás

• gyermek után családi pótlékra jogosultaknak: Magyar Állam Kincstár által kiállított igazolás fénymásolata, vagy saját névre szóló bankszámlakivonat

• egyéb jövedelemigazolás (például: ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, cafeteria)

Az autólízingnek három fajtáját különböztetjük meg. Most a zártvégű lízinget összegezzük röviden.

Ebben az esetben az autó ára a futamidő alatt lesz kifizetve.

A futamidő végén a fennmaradó értéket törlesztve a lízing igénylőjéé lesz a jármű.

A vállalkozások előnyére válik, hogy a kamat és az autó értékének csökkenése elszámolható.

Akárcsak a nyíltvégű lízing, ez is igénybe vehető új- és használt autó esetében.

Az adóstárs vagy kezes akkor szükséges egy hitelügylethez, ha a hitelbírálat során a bank valamilyen kockázatot tár fel az ügyféllel kapcsolatban. Ilyen esetben az adóstárs vagy kezes bevonása a hitelügyletbe biztosítékot jelent a banknak.

Kockázatot jelentő tényező lehet a hitelfelvevő életkora, a nem teljeskörű (nem nyolcórás vagy nem bejelentett) munkaviszony, vagy ha egyéni vállalkozóknál nincs még meg az egy éves működés. Az adóstárs vagy kezes vállalja, hogy ha a hitelfelvevő nem fizet, segítséget nyújtanak az adósság rendezésében a bank felé.

Az adóstárs

Az adóstárs egy olyan személy, aki önállóan vizsgálva hitelképes, nincs leterhelve saját hiteleivel. Bárki lehet, de jelzáloghitelnél érdemes egy tulajdonostársat, haszonélvezőt, házastársat, vagy rokont választani, lehetőleg olyan személyt, aki maga is érdekelt a hitelügyletben valamilyen formában. Az adós és az adóstárs egyformán felelősek a hitel visszafizetéséért.

A kezes

Az adóstárs és a kezes bár hasonló személyek a hitelügyletben, van közöttük különbség. A kezes akkor válik fontossá a bank számára, ha a hitelfelvevő nem teljesíti bármilyen okból a törlesztést. A kezességnek három változata van a polgári jog meghatározása szerint:

Egyszerű /sortartó kezes: akkor van rá szükség, ha az adós nem fizeti a törlesztést, a bank pedig jogi úton sikertelennek nyilvánította az adósság behajtását. Ekkor a kezesre hárul a törlesztés, a teljes adósság megfizetése.

Készfizető kezes: ez már egy szigorúbb felelősség vállalás, hiszen azt jelenti, hogy a banknak nem kell előzetesen az adósnál követelnie a tartozás megfizetését, igazolnia, hogy az adóson megpróbálta „behajtani” a tartozást, hanem egyből, közvetlenül kötelezheti a készfizető kezest a fizetésre jogi procedúra nélkül is.

Kártalanító kezes: a sortartó kezesség egyik alesete, ahol csak akkor veheti elő a bank a kezest, amikor már mindent megpróbált az adósság behajtása érdekében. A sortartásos kezességhez képest még jobban megerősíti a kezes helyzetét, ugyanis ebben az esetben a bank csak akkor fordulhat a kezeshez, ha igazolja, hogy sikertelen volt a végrehajtás az adós vagyonára. A kártalanító kezesség kizárja az adós és a kezes együttes perlését, utóbbi csak akkor perelhető, ha az adós ellen a bank már sikertelen végrehajtást vezetett.

Az autólízing késleltetett autóvásárlás, mely során az autót a bank vásárolja meg, és az addig lesz a tulajdonában, míg a vevő nem törlesztette a részleteket.

Ha kiválasztottuk vágyaink tárgyát, mi dönthetjük el, hogy hogyan szeretnénk hozzájutni az adott gépjárműhöz: lízing vagy hitel segítségével.

Az autóhitel egy olyan kölcsön, amit autóvásárlásra fordítunk. Ebben az esetben – szemben a lízinggel - a jármű annak a birtokában van, aki fizeti a részleteket. Ezzel szemben lízing esetén egészen addig a lízingcég a jármű birtokosa, míg a futamidő le nem jár, de a forgalmi engedélyben az üzembentartó neve szerepel.

Az autólízingnek három fajtáját különböztetjük meg: létezik nyíltvégű lízing, zártvégű lízing, és operatív lízing.

Az előminősítés során a pénzügyi intézmény megvizsgálja a hiteligénylő anyagi helyzetét, a visszafizetés kockázatait, és a vizsgálatok alapján készít előminősítést róla.

Bármilyen hitelről legyen szó, érdemes igénybe venni az előminősítés lehetőségét, ugyanis ennek hiányában kizárólag a hitelezési alapszabályokra támaszkodhatunk, ami alapján nem derülnek ki az egyéni, személyes paraméterekből eredő esetleges buktatók.

A Cofidis előminősítése díjmentes.

Minden hitel ugyanazon az egyszerű elven működik: a futamidő végéig fizetjük a havi törlesztőrészletet, a végén pedig megszűnik a szerződésünk. Vannak azonban olyan esetek, amikor egyszeri nagyobb összeggel csökkentenénk a tartozásunk. Ha a teljes fennálló tartozást visszafizetjük a banknak, végtörlesztésről beszélünk, ha csak egy részét, akkor előtörlesztésről.

Az előtörlesztés

Mind a lakás-, mind a személyi hitelek két részből tevődnek össze: tőkéből és kamatból. Minél magasabb a fennálló tőketartozásunk, annál magasabb kamattal kell számolnunk, ami persze a havi törlesztőt is befolyásolja. Mivel az előtörlesztéssel csökken a tőketartozásunk, kevesebb fizetendő kamat keletkezik, emiatt összességében is kevesebbet kell fizetnünk. Egy átlagos hitel esetében ez a több ezer forintot is elérheti, az évek alatt pedig több millió forintos könnyebbséget is jelenthet. Az előtörlesztés után fennmaradó - immár kisebb - tartozásunkat ugyanúgy tovább kell fizetnünk, mint eddig, havi részletek formájában.

A végtörlesztés

A végtörlesztés, vagy hivatalos nevén teljes előtörlesztés akkor merülhet fel bennünk, ha a rendelkezésünkre álló összeg megegyezik (vagy magasabb) a fennálló kölcsönünkkel. Ha a pénzünket hajlandóak vagyunk erre a célra szánni, végleg megszabadulhatunk a hiteltől, hiszen ebben az esetben a kölcsönszerződésünk megszűnik. A végtörlesztés bármilyen típusú szerződés esetén elérhető, így jelzáloghitelek és személyi kölcsönök kapcsán is. A végtörlesztés nem csak akkor valósulhat meg, ha egyszeri nagyobb összeg áll a rendelkezésünkre. Lehetőségünk van ugyanis arra is, hogy egy új, másik pénzintézetnél felvett hitellel kiváltsuk a meglévő tartozásunkat. Ezt nevezzük hitelkiváltó hitelnek.

Az autólízingnek három fajtáját különböztetjük meg. Most az operatív lízinget összegezzük röviden.

Ez a típusú, szolgáltatásnak minősülő lízing a bérbevételen alapszik: a futamidő végén az autó bérlése megszűnik, és visszakerül a tulajdonoshoz.

Ebben az esetben az autó kiadásai, mint az adók, a gumicsere, a szervizelés és a biztosítás az autó tulajdonosát terhelik.

Az autó használója csupán az üzemanyagot és a havi részletet állja.

A hitel és a kölcsön fogalmát sokan keverik, pedig a pénzügyi szakzsargonban ezek eltérő jelentéssel bírnak. Tisztázzuk a fogalmakat!

A kölcsön az, amikor valaki rendelkezésére bocsátanak valamit – akár pénzt – egy megállapodás szerint, melyben a kölcsönt felvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott pénzt visszaadja és kamatot is fizet annak használatáért. Általában kölcsön alatt a személyi kölcsönök értendők

A hitel kifejezés azt jelenti, hogy egy hitelkeretet kapunk, tehát a bank egy ideig a rendelkezésünkre bocsát egy pénzkeretet, amelyen belül mi döntjük el, hogy mikor és mennyi pénzt hívunk le, veszünk igénybe. Ezért a rendelkezésre állásért általában külön díjat kell fizetni. Ilyen hitel például a folyószámlahitel, ahol a számlánk adott összeg erejéig mínuszba mehet, majd a hitel igénybe vett részét tetszés szerint fizetjük vissza.

A hiteleket két csoportba sorolhatjuk, vannak a jelzáloghitelek, ahol valamilyen ingatlan fedezetet kell adnunk a hitel biztosítékaként és vannak a fogyasztási hitelek.

A legtöbb bank és hitelintézet 150 ezer forint rendszeres jövedelem alatt nem nyújt hitelt, ami szűkítheti azok számát, akik nyugdíjasként hitelhez juthatnak. Mi a helyzet akkor, ha jövedelmünk alacsonynak bizonyul vagy életkorunk a hitel lejártakor meghaladná a legtöbb bank által elfogadott életkori határt?

Mivel a bankok és hitelintézetek a jövedelemvizsgálatnál nem csak egy hónapot vizsgálnak, hanem 3-6 hónap átlagát, így a több részletben folyósított 13. havi nyugdíj nem segít. Jó hír viszont, hogy a Cofidisnél a Megújuló Hitel termék esetében elegendő a havi 70 ezer forintos rendszeres nettó jövedelem igazolása.

Milyen dokumentumokra lesz szükségünk?

• a nyugdíj éves elszámoló lap másolata, véglegesített rokkantnyugdíjasoknak ezen felül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított határozat fénymásolatára is szüksége lesz,
• személyi igazolvány, útlevél vagy kártya alapú gépjárművezetői engedély, lakcímkártya,
• két hónapnál nem régebbi bankszámlakivonat vagy egyéb jövedelemigazolás (például ingó, ingatlan bérlői jövedelem) NAV által kiállított fénymásolata

Bár a hitelkiváltás és az adósságrendezés fogalma nagyon hasonló – sokan keverik is a kettőt –, van köztük különbség. Tegyük tisztába a fogalmakat!

Ha egy meglévő hitelünket cseréljük egy kedvezőbb, új hitelre, akkor hitelkiváltásról beszélünk. Ilyenkor az új hitel olcsóbb a réginél, azzal a korábbit teljesen visszafizetjük, és ezt követően csak az új, olcsóbb hitelt kell törlesztenünk.

Ha több hitel kiváltásáról beszélünk – például van áruhitel-, autóhitel-, és folyószámlahitel-tartozásunk is, és ezeket mind szeretnénk egy hitelbe átrendezni –, akkor az adósságrendezés.

A törlesztés módja szerint jellemzően kétféle hiteltípust különböztethetünk meg, az annunitásos és a lineáris törlesztésűt.

Annuitásos

Az annuitásos hitel esetén a törlesztőrészlet a kölcsön futamideje alatt nem változik, vagyis mindig ugyanazt az összeget kell havonta fizetnünk. Hátrányt jelent, hogy a futamidő alatt a kamattörlesztés, a tőketörlesztés és a kezelési költség aránya változó, azaz a futamidő első éveiben a törlesztés nagyobb arányban megy el a kamat visszafizetésére, a tőketartozás pedig lassan mérséklődik.

Lineáris

A lineáris hitel törlesztése nem egyenletes, ami azt jelenti, hogy a futamidő végéig minden hónapban változó összeget kell kifizetni. A tőketartozás összegének csökkenésével párhuzamosan mérséklődik a kamattörlesztés és a kezelési költség is, így minden hónapban egyre kevesebbet kell törlesztőrészletként kifizetnünk.

Kamatozás szerint kétféle hitelt különböztetünk meg: fix- és változó kamatozású hiteleket.

A fix kamatozású hitel

Fix kamatozás esetén a futamidő végéig teljesen azonos kamatot, forint alapú hitelek esetében azonos törlesztőrészletet kapunk, ami kiszámíthatóvá teszi a kiadásainkat.

A változó kamatozású hitel

A hitelek kamata kamatperiódushoz kötött (például 3 vagy 6 havi, 1, 3, esetleg 5 éves), ami azt jelenti, hogy a kamat mértéke egy-egy perióduson belül állandó. A kamatlábat jellemzően valamilyen külső, a hitelező banktól független referenciakamathoz kötik, ha ez módosul, akkor a törlesztőrészlet is megfelelően változik.

Támogatás szerint kétféle hitelt különböztetünk meg: piaci kamatozású és állami kamattámogatású hitelt. Piaci kamatozású hitel esetén a hitelkamat mértékét a bank a saját paraméterei alapján határozza meg (forrásköltség, kamatfelár), míg az állami kamattámogatású hitelek kedvezőbb kondíciók mellett érhetők el, de az igénylés feltételei is szigorúbbak.

Mikor érdemes támogatott hitelfelvételben gondolkodni?

Az állami kamattámogatást biztosító hitel nem minden élethelyzetre, családi büdzsére és háttérre ad jó megoldást, mivel a kereteit szigorú feltételekhez kötötték. Ezért csak annak érdemes igényelnie, aki tisztában van azzal, hogy a feltételeit maradék nélkül teljesíteni tudja.

Nem kell rögtön kétségbe esnünk, ha felkerültünk a KHR listára. Bár a legjobb elkerülni a bajt, ha már megtörtént, kellő tudatossággal átkerülhetünk aktív státuszból passzív státuszba.

Erre az alábbi három módon van lehetőségünk:

• Kifizetjük a teljes tartozásunkat. (A Cofidis adósságrendező hitele segítséget nyújt minden pénzügyi nehézséggel küzdő hitelfelvevőnek, hiszen ezzel a megoldással megtörténhet a tartozás rendezése és elkerülhető az aktív KHR státusz.)

• Ha a pénzintézet más módon érvényesíti a követelését. Például, ha jelzáloghitel esetén elárverezi a fedezetet, és ez által a teljes követelést rendezni tudja.

• Módosítjuk a hitelszerződésünket, és a módosításnak megfelelően részletekben kifizetjük a tartozásunkat.

Azt fontos megjegyezni, hogy a negatív státuszt követően egy évig passzív státusszal továbbra is jelen leszünk a KHR listán. Ebben az esetben már lehetséges a hitelfelvétel, de mivel a korábbi hitelünkkel problémák adódtak, számítsunk rá, hogy kisebb az esélyünk a pozitív elbírálásra és siker esetén is szigorúbb feltételekre, magasabb költségekre számíthatunk.

A JTM

Hitelkártya

Hitelkártya tartozás esetén a szerződésben szereplő hitelkeret 5 százalékával számol a bank a JTM korlát meghatározásakor függetlenül attól, hogy a hitelkeretet az ügyfél milyen mértékben használja fel általában.

Folyószámlahitel-keret

Folyószámlahitelnél szintén a szerződésben szereplő hitelkeret 5 százalékát veszik figyelembe a JTM meghatározásakor, függetlenül a keret felhasználásának mértékétől.

Egy hitelképességi vizsgálat során nemcsak a konkrét jövedelmet vizsgálja a bank, hanem kíváncsi a munkáltatóra, a hitelfelvevő családi és általános helyzetére egyaránt. Milyen a pénzügyi „előélete” (KHR vizsgálat), van-e már hitele, lakáshitel igénylésekor mennyi önerővel rendelkezik, illetve milyen biztosítékai vannak? Ha valamilyen okból kifolyólag a bank úgy találja, hogy egyéb biztosítékra is szükség van, akkor kerül képbe az adóstárs, vagy a kezes.

A lízingelés menete meghatározott lépések mentén történik.

Elsőként ki kell választanunk a kívánt autót, mert csak ezután lehet megállapítani, hogy jogosultak vagyunk-e lízingre.

A lízingkérelmi adatlap, a személyi adatok és az autót érintő információk mellett egy munkáltatói jövedelemigazolást kell benyújtanunk – utóbbi híján az utóbbi három havi bankszámlakivonatunkat. Ha mindent kitöltöttünk és beadtunk, a bank elbírálja a kérvényt, majd értesít a döntéséről. Jobb eséllyel indulunk, ha megfelelő anyagi háttérrel rendelkezünk.

Ezen kívül az ún. Eurotax-kód segítségével megvizsgálják azt, hogy az általunk kiválasztott autó milyen piaci értékkel rendelkezik, ugyanis ennek segítségével beazonosítható az Európában forgalomba kerülő autók adatai, beleértve az aktuális piaci árat.

Amennyiben tetszetős feltételeket kapunk a lízingre, a felkínált szerződés aláírása után a bank megveszi az autót és a biztosítások megkötése után a mi használatunkra bocsátja.

Amíg a lízingbeadó rendszeresen megkapja a részletet a lízingbevevőtől, kötelessége, hogy az autót egészen a szerződésben foglalt dátumig a használatba adja.

A JTM szabályozásnak természetesen babaváró hitel és CSOK hitel esetén is meg kell felelni, ez alól nincs kivétel.

Babaváró hitel

A babaváró hitel esetén a hitelbírálatot egy külön rendelet úgy szabályozza, hogy a bankok az ügyfél hitelképességét a saját belső szabályzatuk alapján határozhatják meg.

A babaváró hitel egy személyi kölcsön, tehát az erre vonatkozó JTM szabályozást alkalmazzák a bankok: havi 500 000 Ft alatt maximum 50%-ban terhelhető a havi jövedelem, 500 000 Ft felett 60%-ban. Ugyanakkor lehetnek eltérések, hiszen a hitelbírálat alapvetően a belső szabályzat alapján történik.

A babaváróra kérelmet csak házaspár adhat be, így az ő együttes nettó jövedelmük és a már meglévő hiteleik számítanak a JTM korlát meghatározásánál.

CSOK hitel

A CSOK hitel egy végig fix kamatozású jelzáloghitel, így ez esetben havi 500 000 Ft jövedelem alatt 50%-ban, afelett 60%-ban terhelhető a havi jövedelem. Ha egy házaspár közösen igényli a CSOK hitelt, akkor itt is mindkettejük jövedelmét és meglévő hitelét kell figyelembe venni a JTM számításánál. Egyéni igénylő esetén természetesen csak az ő jövedelem és hitel adatai számítanak.

Az autóhitel egy olyan kölcsön, amit autóvásárlásra fordítunk. Ebben az esetben – szemben a lízinggel - a jármű annak a birtokában van, aki fizeti a részleteket Természetesen a hitel és a ízing mellett is fel lehet sorolni érveket és ellenérveket is. A végső döntés mindenképpen az igénylőé lesz, de van pár támpont, ami segít meghozni egy ilyen döntést.

Pénzügyi lízing esetén legalább 20% önerőt kell bemutatni ahhoz, hogy megköttessen az üzlet, míg autóvásárlási kölcsön esetén ez 25%. A futamidő egyik esetben sem haladhatja meg a 84 hónapot.

Autóhitel igénylésekor tartsuk szem előtt, hogy adott esetben a megvásárolandó autót fedezetként bevonhatják. Ezáltal ugyan kevesebb lehet a THM és a törlesztőrészlet, de fizetésképtelenség esetén az autót és a már befizetett részleteket is elveszíthetjük.

Kölcsön felvételekor „megúszhatjuk” annak költségét, hogy hitelbiztosítási nyilvántartásba vetessük az autót, ám ez lízing esetén elkerülhetetlen.

Ha túl szeretnénk adni szeretett járművünkön, és az nem került fedezetként bevonásra, az autóvásárlási kölcsön nem akadályoz benne – egészen addig, amíg fizetjük a részleteket akkor is, ha már nincs meg az autó. A lízing esetében azonban, mivel a jármű nem a mi tulajdonunkban van, ehhez a lízingbeadó hozzájárulása szükséges.

A kamat a banktól vagy hitelintézettől kölcsönvett pénz használati költsége. A THM – azaz a Teljes Hiteldíj Mutató – az egy évre számított valamennyi költséget (folyósítási díj, kezelési költség) és kamatot (THM) tartalmazza.

Mivel a THM tartalmazza a hitel kamatát is, hitel összehasonlításnál a THM-et érdemes néznünk, mivel azáltal pontosabb képet kapunk a ránk háruló költségeket illetően.

A PSD2 (Revised Payment Services Directive) az Európai Unió Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló irányelvét jelöli, és a pénzügyi szolgáltatások szabályozására jött létre. A kettes arra utal, hogy már módosították az első szabályozást.

A 2009-es pénzforgalmi irányelv (PSD1) felülvizsgálatát követően 2015-ben jelent meg a második pénzforgalmi irányelv (PSD2), amely biztosította a jogi hátterét egy, az egész Európai Unióra kiterjedő egységes fizetési piac létrehozásának.

A PSD1 célja a határokon átnyúló fizetések egyszerű és biztonságos megvalósítása volt, a felülvizsgálatára többek között azért volt szükség, mert a pénzforgalmi piacon jelentős technikai fejlődés zajlott le, új szolgáltatások jelentek meg. A PSD2 szabályozás lényege az volt, hogy ne csak a bankok nyújthassanak pénzügyi szolgáltatásokat, valamint könnyebb legyen az új digitális szolgáltatások bevezetése.

A szabályozás az erősebb fogyasztóvédelem és a biztonságosabb fizetés mellett erős versenyt teremt, hiszen kötelezi a bankokat arra, hogy harmadik fél számára hozzáférést biztosítsanak a saját ügyféladataikhoz. Egy olyan szabályozás pedig, amely elősegíti a piaci versenyt, egyértelműen előnyös az ügyfeleknek, de hosszú távon magában a pénzügyi szektorban is a további fejlődés felgyorsítását ösztönözheti.

Amikor hitelfelvételnél nettó jövedelemmel számol a bank, csak az igazolt, rendszeres havi jövedelemmel számolnak.

A bankok különbséget tesznek elsődleges és másodlagos jövedelem között. Figyelembe veszik a másodlagos jövedelmeket, de önmagában ezekre nem folyósítanak hitelt.

Elsődleges jövedelmek:

• a munkából származó jövedelem (külföldi is)
• vállalkozásból származó jövedelem
• nyugdíj, életjáradék

Másodlagos jövedelmek:

• a családi pótlék
• bérleti díj bevétel, tartási díj
• a CSED, GYED, GYES stb.

Hitelfelvétel előtt nem csak a kamattal, hanem a többi várható költséggel is terveznünk kell. Az egy évre számított valamennyi költséget a THM tartalmazza, de nehezíti a tervezést, hogy bizonyos díjakat nem lehet előre megállapítani.

Ilyenek például a közjegyzői és ügyvédi díjak, a biztosítási és postai költségek, az átutalási díjak, az elő- és végtörlesztési díj, a futamidő hosszabbítási díj, a szerződésmódosítás díja (ebbe beletartozik a futamidő hosszabbítás díja), valamint az esetleges késedelemi kamat.

A teljes hiteldíj mutató az egy évre számított valamennyi költséget tartalmazza.

Azaz a THM magába foglalja:

• a hitel kamatát,
• a kezelési költséget,
• az ügyintézési vagy hitelbírálati díjat,
• a hitelfolyósítási díjat,
• a bankszámlavezetés díját (kivéve, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött hitelszerződésben egyértelműen és külön feltüntették),
• az egyéb adminisztrációs költségeket,
• és ha lakáshitelről van szó, akkor a THM magában foglalja az értékbecslési díjat, a tulajdoni lap díját, a helyszíni szemle díját, az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, valamint a jelzálogbejegyzés földhivatali díját is.

Az anyagi tervezést mégis nehezítheti, hogy léteznek olyan előre nem látható díjak, amiket a THM sem foglal magába. (Ilyen például az átutalási díj.)

A minősített fogyasztóbarát minősítést az Magyar Nemzeti Bank az átláthatóbb hitelezés miatt vezette be. A bankok személyi kölcsönökkel is pályázhatnak a minősítésre. A fogyasztóbarát minősítéssel az MNB célja, hogy egységesített feltétekkel segítse az ügyfeleket a választásban.

A fogyasztóbarát kölcsönöket tehát egységesített feltételek – egységes díjak, határidők és folyamatok – jellemzik. Bármelyik bank fogyasztóbarát kölcsöne iránt érdeklődünk, egy egységesített tájékoztatót fogunk kapni. Ehhez kapunk egy ellenőrző listát is, amelyen minden olyan dokumentum fel van sorolva, amelyet a hiteligénylés során be kell nyújtanunk a banknak. Ami ezen nincs rajta, azt nem fogják tőlünk kérni.

Fogyasztóbarát személyi kölcsön keretében legfeljebb 10 millió forintot igényelhetünk. A futamidő legfeljebb 7 év lehet, és kérhetjük szabad felhasználásra vagy hitelkiváltásra.

A törlesztés csak annuitásos lehet, azaz havonta egyenlő részletekben fizetjük vissza a kölcsönt. (Ez nem különleges feltétel, ma már általában minden lakosságnak kínált hitelterméknél is így működik.)

A kamat a futamidő végéig fix. 500 000 forintos hitelösszeg alatt a hitelező által választott referencia-értékhez viszonyított kamatfelár nem haladhatja meg a 15%-ot, 500 000 forint hitelösszeg felett pedig a 10%-ot. Az ügyleti kamat, amit a kölcsönünkért fizetünk, a referenciakamat és a kamatfelár összege, tehát a 10 és a 15% nem a nekünk kiajánlott kamat maximuma, de így is elmondható, hogy a fogyasztóbarát személyi kölcsönök kamata jellemzően alacsonyabb, mint más személyi kölcsönöké.

A THM-et a költségeken túl (a hitel kamata, kezelési költség, ügyintézési vagy hitelbírálati díj, hitelfolyósítási díj, bankszámlavezetés díj és az egyéb adminisztrációs költségek) elsősorban a futamidő hossza, a kölcsön összege, valamint a visszafizetés gyakorisága befolyásolja.

Hitelfelvételnél érdemes minél rövidebb futamidőt megcélozni, mert – főszabályként – minél rövidebb a futamidő, annál kevesebb pénzt kell pluszban fizetnünk. Ez persze magasabb törlesztőrészletet fog eredményezni, hosszú távon mégis jobban járunk, hiszen összességében kevesebbe fog kerülni számunkra a hitel.